Van egy srác Pécelen, aki 15 éve rajong a villámlásokért és viharokért. Mérnök végzettsége mellett hobbi szinten fotózza a villámokat és készít időjárás előrejelzéseket.  Akik rendszeresen facebookoznak, már biztosan találkoztak Csengeri Zoltán bejegyzéseivel. Megkerestük, hogy meséljen a "hobbijáról", és péceli megfigyeléseiről.

Honnan jött a villámok iránti érdeklődés?

1999. július 7-én egy hatalmas szlovén instabilitási vonal jött az országba, és gyakorlatilag országos méretű zivatart okozott. Bátyámmal elindultunk a kutyánkat sétáltatni, de a közelgő erős szél, és fekete felhők miatt már az utca végéről visszafordultunk.

Este számítógépen az egyik autóversenyzős játékkal játszottam, szüleim nézték a TV-t, legalábbis nézték volna, mert az egyfolytában sercegett a közelgő villámlástól. Kinéztem az ablakon, és megláttam a peremfelhő hátulját. Pár perc múlva a villámok már a közelben csapkodtak, sistergős-durranásos hangok jöttek, hangosabbak voltak, mint a TV. Szüleim egyfolytába mondogatták egymásnak  "Vedd már hangosabbra", de hiába.

Nem tudtam aludni a félelmetes hangoktól és a stroboszkópszerű fénytől: sistergős lecsapók tucatjai, pozitív töltésű házbeleremegős dörgések, hosszú, elnyújtott felhővillámok dörgései, a vihar vége felé visszhangszerűen szaggatott sistergős lecsapók is voltak, olyan hangokat adtak ki a villámok, amiket sem addig, de még talán azóta sem hallottam. Gyakorlatilag ezek a félelmetes hangok keltették fel a viharok és a villámlás iránti érdeklődésemet.

Tanulmányaidat is ilyen irányban folytattad?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztem, és energetikai mérnök a szakmám. Az energetikai veszteségfeltárásra specializálódtam, vagyis keresem az egyszerű, és olcsó lehetőségeket, trükköket, amikkel a háztartások csökkenthetik saját rezsijüket, spórolhatnak a közüzemi költségeken. Értelemszerűen érdekel a megújuló energia is. Zárójelben megjegyezném, hogy telefonomat, két vihar között a fényképezőgépeim akksijait ugyanolyan kis összehajtható napelemmel töltöm újra, mint a mátraverebélyiek, egy Goal Zero Nomad 7 típusú napelemmel, amivel USB-s, és szivargyújtós készülékeket egyaránt lehet tölteni.

Az időjárás megfigyelését, előrejelzését csak hobbi szinten űzöm.

Saját eszközökkel végzed a megfigyeléseket?

Idén szereztem be egy csapadékmérőt, ezen kívül van otthon két digitális időjárás állomás. Adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálatnak egyelőre nem szolgáltatok.

Rendszeresen készítesz időjárás előrejelzéseket is. Mik a tapasztalatok, hogy jöttek be eddig a prognózisok?

2005 után, miután be lett vezetve hozzánk az internet, felvettem a kapcsolatot más magyar viharvadászokkal, tőlük is folyton kérdezgettem, mikor lesz legközelebb vihar. Ők megtanítottak a műholdképek, időjárási radarképek és nem utolsó sorban az időjárási modellek használatára.

Az időjárási modellek szuperszámítógépeken futtatott számítógépes programok, amelyek a légkör fizikai változásait számolják ki, így megmutatják, hogy nagyjából milyen idő lesz 1 óra múlva, másnap, vagy jövő héten.

A kérdésre válaszolva, idáig pozitív visszajelzéseim érkeztek. Általános tapasztalatom, hogy 3-4 napos időtávra jelzett vihar kb. fél napos pontossággal jön be, tehát, ha holnapután után estére jeleznek egy vihart a modellek, az jöhet kora délután is, vagy esetleg másnap hajnalban is.

Tapasztál valami péceli sajátosságot az időjárásban?

Minden településnek, így Pécelnek is van a felhőket szállító légmozgás irányával, és a domborzattal összefüggő sajátossága. Általánoságban a legnagyobb zivatarok délnyugat felől jönnek, de a 2014. július 30-ról 31-re virradó éjszaka is megmutatta, hogy délről is érkezhetnek hevesebb zivatarok. A keleties "irányítás" is hozhat zivatarokat, de azok általában gyengék, míg északnyugat felől szinte csak záporok jönnek.

Nagyon ritka kivétel persze előfordul, mert az időjárás előrejelzés egyik fő sajátossága, hogy nincsenek 0% és 100%-os valószínűséggel bekövetkező események.

Szokták mondani itt Pécelen - sokszor egy tipikus délnyugati "irányításnál" -, hogy a vihar visszafordul, és akkor fog igazán tombolni. Megjegyzem, hogy egy átlagos zivatar maximum 30-40 km-t tud közel egyenes vonalú egyenletes mozgással megtenni, mielőtt a villámtevékenység megszűnne. Ilyenkor a zivatarkeletkezés mechanizmusa terjed pont fölénk, és így egyben a zivatarrendszer leghevesebb része is. A felhőkeletkezés terjedési iránya sokszor nem azonos az általam előbb említett irányítással. Az egyszerű ember ezt nem látja át, ezért tűnik úgy neki, hogy a vihar visszafordul, és fölerősödik.

Mesélj arról egy kicsit, hogy miként készülnek a fotók, milyen eszközökkel dolgozol?

A fotókat régen elsősorban kisfilmes tükörreflexes fényképezőgépppel készítettem, most már egyszerre két digitális fényképezőgépeket használok. A hangokat régen egy Grundig kazettás magnóval, ma már digitális sztereó diktafonnal rögzítem.

A diktafont már jócskán a vihar előtt elindítom, a kerti szaletli tetejéhez, az egyik tartó fagerenda és a tető közé helyezem, ahol nem ázhat meg. A két fényképezőgépet az eső ellen gyakran elég nejlonnal, és fagyidoboz tetejével letakarni, így a kamerák kilátnak, de a szakadó esőtől nem lesz bajuk. A fotók hosszú záridővel, manuális beállítási lehetőségekkel, állványról készülnek sorozatfelvétel funkcióval, ezeket a körülbelül 30-50 ezres árkategóriájú kompakt digitális fényképezőgépek már tudják. A blendenyílást távoli éjszakai zivatarfelhő esetén nagyra, viszont ahogy közeledik a vihar, a lehető legkisebbre kell állítani, mert akkor már nagyon nagy a villámok fényereje.

Persze ahhoz, hogy a villám rajta legyen a képen, szerencse is kell, és sokszor előfordul, hogy két exponálás között csap le, vagy éppen nincs is villám. A villámfotózáshoz tehát sokak elképzelésével ellentétben nem jó reflex, sokkal inkább türelem, de megérzés is kell, hogy nagyjából most, 2-3 másodperc múlva fog villámlani.

Egy tipikus éjszakai zivataros napon, még a világosban kiviszem a diktafont és elindítom. Ha távol van a zivatar, mindig az Országos Meteorológiai Szolgálat, vagy az Időkép.hu időjárási radarjait figyelem, és a felhők mozgásából nagyjából kiszámolom, hogy mikorra ér a közelbe (Péceltől kb. 20-30 km-re) a vihar.

Sokszor az alvást is a radarképekhez, és radarkép-animációk alapján időzítem, már a világosban lefekszek, szundítok. Amikor eljön az idő, fölkelek, és viszem ki az erkélyre a két gépet állványostól. Kint folyamatosan figyelem a felhőket, de néha-néha bemegyek, és a radarképeket is nézem. Amikor már csíkokat húznak a villámok és a dörgések is hangosodnak, elkezdek fényképezni.

Hol lehet követni az előrejelzéseidet, megfigyeléseidet, hol lehet megnézni a fotókat, amiket készítettél?

Saját blogom a http://stormchasercsengeri.blogspot.hu, ahol az előrejelzéseket, zivatarbeszámolókat el lehet olvasni, és a fotóimat meg lehet tekinteni. Saját weboldalam a http://csengeri.bugs3.com. Ott lehet a villámlásról, és a dörgésről további érdekességeket olvasni. 2006-tól a villámfotókat 800 x 600 pixeles méretekben szabadon lehet letölteni a “villámok” képre kattintva.